Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Amit a pontyról és szervezetéről a horgásznak tudni érdemes

2008.11.08

 

Amit a pontyról és szervezetéről a horgásznak tudni érdemes

A ponty harmonikaszerűen kinyújtható szája csúcsba nyílik,a felső ajkon két rövidebb,alul a szájszegletben egy-egy hosszabb bajusszál található.A ponty ezzel különböztethető meg a legbiztosabban a kárásztól,melynek nincs bajusza.A hátúszója hosszú,sugaras,első kemény sugara fogazott,ez az ugynevezett bognártüske,melyet a horgászok régen a ponty kipányvázására használtak.Pikkelyei nagyok,erősen a bőrbe ágyazottak.A hal oldalán az oldalvonal fölött és alatt 5-6 pikkelysor húzódik.A pikkelyezettség alapján megkülönböztetnek:pikkelyes,tükrös,oldalsoros és bőrpontyokat.Az idők folyamán ezeknek számos változata alakult ki.Színe mindig az élőhelyének megfelelően változó (például a balatoni pontyok sokkal világosabbak mint ráckevei társaik).A háta sötét olajzöld vagy olajbarna,az oldala zöldessárga,a has fehér vagy sárgásfehér.A Japánból származó úgynevezett koi pontyok színezete piros és tarka.Ezeket már hazánkban is szaporítják,így egyre több példány kerül a horgászzsákmányba.1995-ben került horogra,súlya 17 kiló 30 deka,hossza 105 centi volt.A ponty alakja környezeti hatások eredményeként jelentősen eltér egymástól.Ennek meghatározására a profilindexet használják.Ez a ponty hosszának és testmagasságának a hányadosa.Egyszerűen:ha egy 50 centi hosszúságú ponty magassága 23 centi,akkor (50:23=2,17) 2,2-es profilindexű.Vizeinkben két formájú vadponty él.A hengeres,nyújtott testű nyurga,melynek indexe 3,5-4,5 közé esik,míg a magasabb hátú,rövidebb,oldalról kissé lapított alakú tőpontyé 2,8-3,5.A tógazdaságokban általában nemesített fajtákat tenyésztenek 2,2-2,4 az indexe.A pontyok növekedése nem egyenletes,függ a víz tápláléktermő képességétől és a táplálékkonkurensek mennyiségétől.A ponty esetében a táplálékkonkurensek a keszegfélék.Tanulságos eset volt,amikor egy nagyon gazdag keszegállományú horgásztóba fogás javítására pontyokat helyeztek ki.Egy idő után egyre soványabb pontyokat fogtak a horgászok, a táplálékhiány miatt inkább fogytak,mint gyarapodtak a pontyok.A különféle fajtájú pontyok növekedése is eltérő.A nyurgaponty súlya sokkal lassabban gyarapszik,mint a tógazdasági nemesített változaté.A tógazdaságokban az egyéves pontyok általában 60-160 milliméteresek és 10-150 grammosak,a kétévesek 20-25 centisek és 20-30 dekásak,hároméves korban 28-36 centisek és 80-150 dekásak,négyévesen 25-42 centisek és 1-2,5 kilósak,míg 5. életévükben már 40-50 centire és 2-4 kilóra is megnőnek.A ponty viszonylag hosszú életet él, egyes példányok elérhetik a 25-30 éves kort is.Hazánkban sok ponty él.Ahogy minden hal,úgy a ponty is a vízben oldott oxigént „lélegzi” be:kopoltyúszilványain keresztül veszi föl,majd a véráramon keresztül juttatja a teste különböző részeihez.Hozzánk hasonlóan,de nagyobb mértékben bőrlégzést is folytat:oxigénszükséglete 17-22%-át fedezi így.A víz esetenkénti oxigénhiányát a horgász is tapasztalja.Ilyenkor a halak természetesen a ponty is „pipálnak” a felszínen,vízzel kevert levegő beszürcsölésével egyenlítik ki hiányukat.Ilyenkor nem számíthatunk kapásra!A szív áramoltatja az érrendszerben keringő vért,s így juttatja az oxigént az izmokba.Amint a horgász a pontyot megakasztja és az menekülésre fogja a dolgot,a hal igen egyszerű szíve nem tudja gyorsan pótolni a hirtelen fellépő oxigénadósságot,s a hal emiatt fáradni kezd,egyre jobban gyengül,végül holtfáradtan kifektethető a vízre.Minél intenzívebb a fárasztás,annál hamarabb fárad el a hal.Igaz,ezzel a horgászat legizgalmasabb pillanait rövidítjük!A ponty a vízben nagyon praktikusan és gyorsan érzékeli környezete eseményeit.Az ízleléshez,szagláshoz,tapintáshoz és hőérzékeléshez szükséges érzékszervei fejlődtek ki a legjobban,látása,hallása,áramlásérzékelési és az egyensúlyozási képessége átlagos.Az ízlelést a ponty apró ízlelőbimbóival végzi,ezek a bajuszszálakon,az ajkakon,a szájban és a test oldalán is majd mindenütt megtalálhatóak.A táplálkozás közben a ponty a felszippantott anyagokat,így a csalit is,ízlelgeti a neki megfelelőt lenyeli,a többit a száján és a kopoltyúján keresztül kifújja.A szaglás is részt vesz a táplálék felkutatásában,mivel a szag jól terjed a vízben.Ezek érzékelésével találja meg a ponty táplálékát.A vízben oldott gázok szaga még gyorsabban terjed.Ezért vonulnak el a vízszenyeződés elől a pontyok az alsóbb szakaszokra,hiszen jóval előbb megérzik a fenyegető szagokat,mielőtt maga az anyag a vízzel odaérne.Amennyiben netán a víz felsőbb szakasza szenyezéséről értesülünk az alsóbb szakaszon se számítsunk a ponty kapására!A tapintószervek a test egész felületén szétszórva találhatók.Sűrűbben a száj környékén,a bajuszszálakon és az úszokon.Ezekkel tapintja ki a hal az élelmet,a csalit,de ezek segítik a vízi növényzetben való közlekedésben,az akadályok,egyéb tárgyak felismerésében.Emiatt megy a ponty ritkán a varsába.A ponty a legkisebb hőmérsékletváltozás már a 0,1°C-ot is megérzi,így mindig a számára legkedvezőbb hőfokú vízben tartózkodhat,hiszen életének minden fontos mozzanata a hőmérséklet függvényében történik.Régi horgásztapasztalat:amilyen hőmérsékletű vízben kap este a ponty,másnap reggel ugyanolyan hőfokú vízben kell keresni.A ponty szeme a testéhez képest kicsi,ráadásul még rövidlátó is,élesen csak a közvetlen közelében lát.Ennek ellenére jól tájékozódik és például a háttértől elütő környezetű,élénken mozgó horgászt a neki megfelelő szögből észreveszi!Kísérletekkel igazolták a ponty színlátását:a pirosat és a sárgát meg tudja különböztetni.A hangot a koponyájában lévő úgynevezett belső füllel hallja:a vízben terjedő hangrezgést a hal teste,azon keresztül úszóhólyagja veszi föl,majd továbbítja a belső fül hallóköveihez,az otolitokhoz.Hallásában bizonyos mértékig oldalvonala is szerepet kap.Ezért közlekedik a parton óvatosan az értő horgász,s nem dobog,nem zörög csónakjában,mert ezeket a zajokat a ponty érzékeli,mondhatnánk hallja.A beszédet ellenben nem:míg az emberi fül a másodpercenkénti 16-20 ezres frekvencia felfogására képes,addig a hal a 1700-13000 közöttire.A környezetében megszokott zajokra a ponty nem reagál,de a váratlan zörejekre menekül.Az áramlásérzékelés a már említett oldalvonalban,a test két oldala közepén végigfutó árokban sűrűn elhelyezkedő érzékelőbimbókkal történik.Ez tájékoztatja a pontyot a vízben történő dolgokról,csapattársai helyzetéről,a rendellenes eseményekről,a víz minden rezdüléséről,így a csónakos horgász mozgásáról is.Röviden az egyensúlyozásról:ezt az erre hivatott szerve és az úszóhólyagja látja el,érzékelve egyben a légnyomás változásait,s jelentősen befolyásolva ezzel a halunk kapókedvét.Az úszóhólyag segíti a pontyot abban,hogy felsőbb vízrétegbe emelkedhessen vagy lesüllyedjen.

Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

pufpuf005@freemail.hu

(Szélig Zoltán, 2009.07.14 17:00)

amit leirt(atok)ál nagyon jo és FONTOS de ha a ponty ilyen "elővigyázatos" akkor mégis milyen csali válhatna be jobban nála?
előre is köszönöm.

kisdmx@citromail.hu

(bódi mátyás, 2009.02.11 08:37)