Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az áradás és apadás hatásai

2009.01.02

 

Az áradás és apadás hatásai

A folyamszabályozási munkálatok katasztrofális hatással voltak és vannak az ártéren ívó halfajok közöttük a ponyt szaporodására.A nagy folyók jellegéből adódóan az állományt telepítéssel nemigen lehet pótolni,legföljebb a még lezáratlan mellékágakból kerülnek vissza ivadékok ívás után.Ahol a gátak és a folyó között szélesebb árterület fekszik,az áradások elég nagy területet önthetnek el,melyen új táplálékforrások jelentkezhetnek.Amennyiben ez egybeesik a ponty ívási idejével,a halak az árterületen le is ívnak,ám ebben a legtöbbször kevés a köszönet.Az áradás általában gyorsan leszalad,elsodorva,vagy lefullasztva a kinn maradt ikrákat vagy a kikelt lárvákat.Mit tesz a ponty az áradásnál?A folyóvízi állomány,előre megérezve annak érkezését,a partok mellé vonul.A víz emelkedésével a partról állati és növényi eledelhez jut a folyóban,amit szívesen összeszed.Amint a víz kiönt,a ponty elsőként szökik ki és utolsóként tér vissza az apadással.Gyors apadásnál a ponty a meder legmélyebb részébe vonul.Az áradás növeli a ponty és a többi halak étvágyát,míg az apadás ellenkező hatást okoz:az étvágya csökken,esetenként le is áll a táplálkozása.Az áradást az úgynevezett pezsdülés előzi meg.A pesti Duna horgászai rendszeresen figyelik a vízállásjelentést,és amikor a rádió az ausztriai szakaszokon áradást jelez,indulnak horgászni,mert ekkor jön meg a hal étvágya.Az elmondottak az állóvizeken nem érvényesülnek,de ahol a vízszint rendszeresen változik,a halak ösztönösen hasonlóan viselkednek.A horgász az áradásnál a part mellett,élénken mozgó csalival,az univerzális gilisztával kínálja a kíváncsi pontyot,míg apadásnál a mély vizeken kísérelheti meg kapásra bírni,hátha maradt még valami étvágya.Itt is az érdeklődést jobban felkeltő,élénken mozgó élő csalit tegyen horgára.

Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.