Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hol keressük a pontyot?

2008.12.12

 

Hol keressük a pontyot?

Legnagyobb gondunk a horgászhely kiválasztásánál,hol telepedjünk le,hova vessük be horgunkat,hogy pontyot is fogjunk?Még ismert vízen is gyakori kérdés:hol jár most a ponty?Halunk a legjobb körülményeit az 1-2 méter mély, enyhén iszapos,de nem rohadó iszapú álló vagy lassú folyású vizeken találja meg.Ezek az élőhelyek gyorsabban melegszenek,hamar kialakul bennük a kedvező hőmérsékletű környezet.Természetesen a ponty nem csak ilyen vizekben él,megtalálható a folyamokban,folyókban,víztározókban,patakokban és minden olyan vízben,ahova betelepítik.A ponty mint általában a halak olyan helyett keres magának,ahol együtt megtalálja a táplálékot,búvóhelyet és a megfelelő hőmérsékletet.Búvóhelyül a legkisebb lehetőséget is kihasználja.A ponty egyéb okokból is:áradás-apadás hatására,az évszakok,napszakok vagy az időjárás változásánal is más helyet keres.Tekintsük át most vizenként,hogy általában hol találjuk meg kedvenc halunkat.A természetes körülmények között kialakult tavakban a pontyok felkeresik az abban adódó búvóhelyeket,így például a nádasokat,a hínaras,sulymos,ritkás vízinövényekkel szabdalt vízrészeket,a pari bokrok alatti részeket,a vízben nőtt fák és bokrok környékét.Kedvelik a medertöréseket,árkokat,a fenéken található tuskós,torzsás területeket,tartásokat és azok közvetlen környékét.A mesterséges tavak talaja általában egyenletes,kevés benne a búvóhely,így a halak is egyenletesen oszlanak el a területén.A Balatonon a nádasok,medertörések és nyíltvízi akadók mellett - az általános tilalom után - a sekélyebb parti részeken,az északi oldal hínarasaiban és a part közeli sávban találhatjuk meg pontyainkat.A nyári melegben belső hínarasok hűs vizében,kánikulában esetleg mélyebb részeken,például a tihanyi kútban húzódik meg.A Velencei-tavon a nagy vízterületen eléggé eloszlanak a pontyok.A tóközepi nádasokban,azok tisztásain,lengéseikben,valamint az evezőspályán érhetők el a pontyok.A strandolók tavollétében a strandokon is a siker reményében próbálkozhatunk.A tározókban is egyenletesen eloszlik a hal.A reggeli órákban és a késő délután a parthoz közelebbi,sekélyebb vizeken bóklászik,a többi időt a tározó mélyebb,partoktól távoli,biztonságos vizében tölti.Folyóvizekben a ponty elhelyezkedése az eddig leírtaktól jelentősen eltér.Nézzük először a Dunát,mi is ott a helyzet?A folyó partját helyenként erős kövezések,kőszórások védik.Másutt T alakú kövezések és harántgátak terelik a Duna vizét.Egyes helyeken medrében nagy kavicsos zátonyok keletkeznek,szigetek alakulnak ki.A pontyot e vízen a parti kövezések szögletein megtörő mély vízben,a T alakú kövezések csúcsai melletti forgókban,a harántgátak melletti és a párhuzamos szárak közötti,netán leszakadt partrészek lassú mozgású vizében,valamint a mellékágakban találjuk meg.A Tiszát két duzzasztó is akadályozza futásában.A Dunáról írtak,kiegészítéssel,itt is érvényesek.E folyón még mindig sok a kanyar.Az áramló víztömeg a külső ívet mossa,itt mély medret váj.Az ide épített partvédelem kövezésén kialakul egy pontytáplálékot termő közösség.E mély vizekben kell a pontyot keresnünk.Másutt fák,bokrok csúsznak a vízbe.Ezek alatt is pontytanyák alakulnak ki.Csónakból meghorgászható a víz alá került,vagy vízbe csúszott,de leakadt fák koronája alatti lelassult víz,ami kiváló pontyozó hely.A Rábán a gyors folyó lelassult,mélyebb részein keresnek maguknak helyet a pontyok,itt lelhetjük meg mi is őket.Kisebb folyókban,patakokban,a lassú folyású részeken,fenékre süllyedt fák,tuskók mellett,a part menti nád vagy a vízszélen nőtt bokrok közelében találhatjuk meg kedvenc halunkat.A kavicsbányatavakban a természetes táplálék szűkében a halak az etetésre jobban reagálnak.Itt tavasszal a tó fenekének legmagasabb pontján,a nyári melegben a mélyebb részeken találhatók meg.E vizekben is keresik a növényzetet,a talaj egyenletlenségeit,még olyan esetben is,ha a vízben nem élnek természetes ellenségeik.

Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.